Rossz lehelet betegség alatt

A reflux is okozhat rossz leheletet

Részletek Száj és garat kórokozói A nyálnak nagy szerepe van az ételmaradékok és a baktériumok eltávolításában, így ha száraz a szánk, akkor rettentő gyorsan elszaporodnak a kórokozók, melynek következtében rossz lesz a leheletünk.

Este automatikusan lelassul a nyáltermelésünk, így reggelente nem csak furcsa íz lesz a szánkban, de sajnos a leheletünk sem rózsa illatú.

Miért ne igyál alkoholt?

Szájszárazság A dohányzás és a nem elegendő folyadék fogyasztása kedvez a szájszárazságnak. Mindemellett több olyan betegség is létezik, ami szintén csökkenti a nyáltermelést és szájszárazságot okoz.

Ilyen például a diabétesz, a depresszió és a Sjögren-szindróma.

Hosszú távon ez a probléma fogszuvasodáshoz is vezethet, ami szintén rossz leheletet okoz. A mandulák és a szájnyálkahártya betegségei Az olyan kórokozók, mint például a streptococcus, nem csupán fogszuvasodást okozhatnak, hanem a mandulákat is megtámadhatják, melyek gyulladása szintén eredményezhet szájszagot.

A manduláink felületén és redőiben mandulakövek alakulnak ki, aminek hatására elszaporodnak a rossz leheletet okozó bacilusok. Ezen kívül a szánkban, illetve a szájnyálkahártyánkon megtelepedő gombák is okozhatnak ilyen problémát.

Orr és garat betegségei Az orrpolip, a krónikus nátha és a krónikus orrmelléküreg gyulladás mind megnehezítik az orrlégzést, így a szánkon keresztül kell levegőt vennünk, ami horkoláshoz és szájszárazsághoz vezethet. Utóbbi hatására elterjednek a különböző baktériumok a szánkban, melyek következtében rossz lesz a leheletünk. Légutak betegségei A levegő a szájon, illetve orron keresztül eljut a garatba, majd onnan a tüdőbe.

Ha bármelyik részen gyulladás vagy valamilyen betegség alakult ki, akkor rossz lehelet betegség alatt okozhatnak rossz leheletet.

Több különböző baktériumtelep együttese képez bakteriális plakkot, vagyis baktérium mikrokolóniákból álló biofilmet. A plakkot alkotó mikroorganizmusok száma, elhelyezkedése, jellegzetes anyagcsere aktivitása határozza meg annak az anyagcsere végtermékeknek a kialakulását, mint például a hidrogén szulfát, tiolok, merkaptánok, aminek jellegzetesen kellemetlen szaga miatt fordul a beteg orvoshoz. A bűzös leheletet az orvostudomány az alábbi formákban említi: Foetor ex ore: bűzös lehelet —csak nyitott száj mellett érezhető, okozója szájüregi probléma Halitózis: a kilélegzett levegő kellemetlen szagú, csukott szájjal történő kilélegzés esetén is Parosmia: szagok hallucinációja különböző ideggyógyászati és pszichiátriai betegségekben Lehetséges okok: Rossz lehelet betegség alatt rossz lehelet leggyakoribb oka baktériumtelep, ami valamilyen anyagon tenyészni tud. A szájüregi plakk elsősorban a fogak felszínén alakul ki, de felfedezhető a fogínyárokban, valamint a nyelv hátsó felszínén a nagy ízlelőbimbóknál. Ezért a foetor ex ore oka általában a szájgarat, vagy orrgarat területén keresendő.

Utóbbi a különféle vírusok következtében kialakult hörghurut, illetve tüdőgyulladás esetén is igaz. Emésztőrendszer betegségei Gyomorégés, baktériumok okozta gyulladás, a nyelőcsövön található gombák, baktériumok vagy daganatok is okozhatnak kellemetlen szájszagot.

Anyagcserezavarok Ha valamilyen oknál fogva megváltozik az emésztésünk, annak szintén rossz lehelet lehet a következménye. Böjt idején az rossz lehelet betegség alatt csökkentése érdekében többet folyadékot szoktak inni, ami szájszárazsághoz vezethet, az pedig rossz lehelethez.

Cukorbetegek esetén acetonos leheletről szoktunk beszélni, ami azért alakul ki, mert a szervezet nem tudja teljesen lebontani a zsírokat, így azok acetonná alakulnak. Szájpenész A szájpenész során fehér, kitüremkedő részek keletkeznek a szánkban, pontosabban az arcunk belső részén, illetve a nyelven.

Ezek a foltok néha az ínyen, a mandulákon, a szájpadláson és a torokban is megtalálhatóak.

Ha letöröljük ezeket, akkor alattuk enyhén vérző területet találunk. A szájpenész további tünetei közé tartozik a kellemetlen szájszag, illetve a torok és a száj kivörösödése, melyeket égő érzés is kísér.

Lehetséges, hogy a kellemetlen szájszag extraorális, vagyis szájüregen kívüli tényezőkre vezethető vissza.